Torockó az egyik legszebbnek tartott erdélyi település. Különös figyelmet érdemel gazdag népviselete, hímzései és bútorfestészete, valamint az 1870-es évek tűzvészei után épült szász stílusú "fehér házai". A falu mellett 1130 méter magasra tornyosul Erdély egyik legjellegzetesebb sziklatömbje, a néphit szerint emberalakot megmintázó Székelykő. Az erdélyi Érchegység keleti peremén húzódó Torockói-medence megragadó szépsége mellett két magyarlakta területtel - Torockó és Torockószentgyörgy - is felkeltheti érdeklődésünket.
Torockó, Erdély egykori legjelentősebb vasműves központja ma a Világörökség része. A falu ékességét jelentő kétablakos fehér házakat az UNESCO évente anyagi támogatásban részesíti, karbantartás céljából. A népviselet az ősi magyar és német keveréke, és nemes kelméivel, az úri-polgári ruhatárhoz közelálló darabjaival, kevés színhasználatával (fehér, azután a kék és a zöld), hímzéseivel kiválik a többi erdélyi öltözet közül. Jellegzetes darabja a piros csizma, az eladósorban levő lányoknál az aranyhímzéssel díszített párta, a fémlemezkékkel díszített ing és télen a prémes mellények, kabátok. Ma már sajnos csak pünkösdkor hordják a népi ruhákat, és konfirmálási ünnepségen láthatjuk e színes-díszes öltözéket.
Torockó mellett 1130 m magasra tornyosul Erdély egyik legjellegzetesebb sziklatömbje, a néphit szerint emberalakot megmintázó Székelykő. Torockón kétszer kel fel a Nap: miután felbukkan keleten, egy időre eltűnik a Székelykő méltóságteljes sziklatömege mögött, majd onnan kikerülve újabb napfelkelte tanui lehetünk. A meredek falakkal határolt mészkőhegy a XIII. században kapta nevét, amikor a falu vezetői a székelyeket hívták segítségül a tatárok ellen. Jutalmul meg is kapták a Vársziklán emelkedő várat. A hegy tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a környező vidékre.
A falu egyik élő népszokása a farsangtemetés, mely menetben van egy farsangot jelképező koporsó, ezt kísérik a maszkos figurák: cigányok, bohócok, ördögök, szenesember, kutyapecér és két vénlány, aki nem talált férjet a farsang idején. A menet elején betyárok pattogtatják ostorukat, majd a főtéri forrásnál összetörik a koporsót és vízbe dobják. A papnak és kántornak öltözött személyek elmesélik az eltelt év eseményeit. A menetben megtaláljuk a népviselet bizonyos elemeit.